Mivel fűtsünk télen, ha nincs olaj és kifizethetetlen mind a villany-, mind a gázfűtés?
Az egyik megoldás a tűzifa. Gyujtósnak használhatjuk az évközben, már szokás szerint is, szelektíven gyűjtött papírhulladékot, azzal a különbséggel, hogy zsebkendőt, szalvétát, és egyéb egészségbiztonsági szempontból meglehetősen kérdéses papírszemetet is felhasználhatunk. Gyújtósnak ezen kívül használhatunk száraz leveleket, gallyakat valamint használt étolajat is.
A legjobb, ha az embernek van kandallója, mert az mégsem járja, hogy a felbontott parkettát szépen, a szoba közepére egy gúlába összerakva és meggyújtva melegítjük családunkat és magunkat. A Magyar Termék Nagydíjért is indult Wamsler egész jókat gyárthat.
A fákat feloszthatjuk mechanikai keménységük alapján kemény (bükk, tölgy, cser, akác, dió, szil) és puha fákra (fenyő, nyár, nyír, ecetfa, fűz).[1] Fűtésre a keményebb fák közül válasszunk, gyümölcsfával is lehet. [2] (tükrözve)
A fák átlagos fűtőértéke 2800-3800 kcal száraz állapotban, nedvesen 1/10 része. [1] Részletesebb táblázatot, feltüntetett kWh értékekkel, a [3] oldalon találunk. (tükrözve) (1 kcal = 4187 J) A 100-as fűtőérték élénk lánggal járó izzást jelent, ez alapján a következő fafajták fűtőértéke a következő: [4]
Nagyon fontos, hogy száraz fát használjunk fűtésre, mivel a nedves fában található víznek az égés közben el kell párolognia, ami rendkívül energia-pazarló a melegítés szempontjából. Nyilván az első évben nem lehet kikerülni, mivel kevesen készülnek 2-3 évre előre, gondolván, hogy messze van még az energiaválság.
A lényeg az előkészítésben, hogy aprítsuk fel a kivágott fát (kb. akkora darabokra, hogy már ne kelljen tovább vágni közvetlenül égetés előtt) és hagyjuk 2-3 évig száradni. A farakást védjük esőtől, egy pl. műanyagtetővel, esetleg nem földig érő ponyvával, alsó sor alatt és a rakás mögött legyen minimum egy tenyérnyi szabad hely, hogy tudjon szellőzni. Ha ház mellé rakjuk, a déli falhoz tegyük. [3] (tükrözve)
Mit tegyünk, ha még nincs tűzifának való, de jó lenne, ha lenne a kertünkben?
Választhatunk gyorsan növő fák közül, mint pl. zöld juhar, bálványfa, bibircses nyír és jegenyenyár, ezeket 1x1 méteres távolságra ültetve egymástól akár öt év múlva fel is használhatjuk. [5] Ültethetünk energetikai célra nemesített nyár fát is, amit akár kétévenként is vághatjuk. Rengeteg helyen előfordul, gazdasági célú termesztésen kívül is. Energiafűvel szerintem nem érdemes bajlódni.
Minden egyes kivágott fa után ültessünk el egy (lehetőleg nem tájidegen) csemetét, így is kicsit hozzájárulva a fenntartható gazdaság kialakulásához.
[1] Tóth Lóránd: Katonai túlélés kézikönyve
[3] carborobot.hu
[4] Gerhard Buzek: A túlélés kézikönyve
[5] edenkert.hu
